Az akut gastroenteritis (AGE) az egyik leggyakoribb fertőző betegség gyermek­korban. Bár a fejlett országokban drámaian csökkent a hasmenés okozta halálozások aránya, elsősorban a rotavírus-vakcináció, valamint az általános higiéné javulása következtében, a megbetegedéseknek továbbra is jelentős a mor­biditása. A betegség legveszélyesebb szövődménye a kiszáradás, amely elektrolit­zavarhoz, folyadékhiányhoz ...

A hasmenések gyakorisága az utóbbi években jelentősen csökkent, egyrészt az általános higiéné javulása, másrészt az RSV-oltás bevezetése miatt. Bár a betegség főleg az elmaradottabb országok lakosságát sújtja, a fejlett országokban sem ritka. A nyugat-európai országokban mintegy 300 gyermek halálát okozza évente.
 ...

Korunk egyik legsúlyosabb problémája a bakteriális rezisztencia világszerte észlelhető emelkedése. A folyamat megállíthatatlanul tör előre, de a helytelen, indokolatlan antibiotikum-alkalmazással magunk is sokat rontunk a helyzeten. A felső légúti fertőzések a leggyakoribb indikációt jelentik az antibiotikum-felírásra. Vajon indokolt-e ilyen mértékű antibiotikum-használat? Hogyan csökkenthetjük anélkül, hogy a ...

A gyermekorvosi rendelők, különösen ősztől tavaszig, telítettek felső légúti fertőzésben szenvedő betegekkel. Közéjük tartozik a spontán gyógyuló, hurutos tünetekkel járó közönséges nátha és a HIB oltásnak köszönhetően ma már alig látható, életveszélyes epiglottitis. Szoros funkcionális és anatómiai egységben a légzés, táplálkozás, hangadás, szaglás, látás, hallás szervei, valamint a központi ...

A közlemény a lázas betegek azon csoportjával foglalkozik, akik azonnali kivizsgálást és/vagy ellátást igényelnek. Kiemelkedő jelentősége van az életkornak és az infekció lokalizációjának, vagy hiányának. Mindenképpen figyelmet érdemel az elhúzódó, visszatérő lázas betegek csoportja....

A mindennapi gyakorlatban hatalmas különbség van a rendelkezésre álló, illetve megismerhető ismeretanyag között. A napi, betegekre lebontható döntés főképpen az egyéni tapasztalatokon, megszokásokon, a szakemberek véleményén és sokkal kevésbé a tudományos bizonyítékokon alapul. Az időhiány, az elérhető eljárások, gyógyszerek, tápszerek és eszközök mennyisége lehetetlenné teszi, hogy valamennyi kérdéssel ...

Az antimikrobás szerek felfedezésével olyan eszköz került az orvostudomány birtokába, amely unikálisan a betegséget kiváltó ágensre hat. Elvileg e szerek nem hatnak a szervezetre csak a patogénre (szelektív toxicitás). Tudjuk, hogy ez nem teljesen igaz, mert mellékhatások az antibiotikum alkalmazása során is jelentkezhetnek.
Nem ritkán akár a beteg sorsát meghatározó kérdés lehet az antibiotikum-választás. Ezen túl ...

A pneumónia világszerte vezető morbiditási tényező. 155 millió pneu­móniás gyermeket diagnosztizálnak évente. A fejlett országokban 3-4 eset fordul elő 100 gyermekben az 5 év alatti korosztályban. A 2008–2009-ben lezajlott ASPECT study alapján a pneumónia incidenciája hazánk centrális régiójában 1.066.2 (95% CI:966.4–1139.6) per 100.000 lakos. A betegek nagy száma, valamint a lehetséges súlyos szövődmények és a ...

A gyermekkori daganatok kezelési lehetőségei jelentős változáson mentek át az utóbbi években, ennek ellenére még mindig komoly mortalitással jár ez a betegség. Gyakori szövődmény a kezelések során fellépő lázas neutropenia. A fertőzések leküzdésében fontos szerepet kaphatnak az ősi immunmechanizmusok, mint például a komplement rendszer aktiválódása. Ennek egyik lehetősége a lektin út, amelynek első lépése a ...

A közösségben szerzett Streptococcus pneumoniae fertőzések világszerte a humán bakteriális infekciók vezető kórokozói (26).
A kórokozó jelentőségét nemcsak a magas morbiditási adatok, hanem a súlyos mortalitás is mutatja. Először 1881-ben Sternberg és Pasteur mutatták ki a Streptococcus pneumoniae-t, amely életveszélyes szepszist, pneumóniát és agyhártyagyulladást okoz, amellett, hogy az akut otitis mediák és az...

Szer­zők a nap­ja­ink­ban egy­re több prob­lé­mát je­len­tő vis­­sza­té­rő lá­zas be­teg­sé­gek hát­te­ré­ben ál­ló autoinflammatórikus szind­ró­má­kat tár­gyal­ják. A tünetegyüttes be­in­du­lá­sá­ban a spon­tán ak­ti­vi­zá­ló­dó proinflammatórikus citokinek áll­nak. Az ese tek egy ré­szé­ben ki­mu­tat­ha­tó a ge­ne­ti­kai hát­tér, sok­szor azon­ban ez nem ...